Filmkritikák

[Don Camillo]

Néhény filmélményt megosztanák a karantén idejéről. Habár sok filmet láttam, de igazából szívesebben írok olyan mozikról, amiket igazán
szerettem és mivel nem igazán szeretek fröcsögni az általam nagyon nem kedvelt filmekről, szóval:

A láthatatlan ember - The Invisible Man (2020)



Uccsó film, amit még a karantén előtt a moziban láttam és minél többször nézem meg, annál jobban szeretem. Ahogy a nemrég kijött
Red Letter Media szkecs is mondja, ez a mozi egy elnyomó kapcsolatról szól és szinte másodlagos a láthatatlan ember szál. Kiváló
film, komolyan mondom, ha Hitchcock élne, ő is büszke lenne rá. Az első fele nagyon lassú és csak utánna pörögnek fel az események.
Leigh Whannell rendezése (Fűrész, Upgrade) első osztályú, Elisabeth Moss pedig (A szolgálólány meséje) egészen fantasztikus alakítást
nyújt, az elnyomott, testileg/lelkileg terrorizált nő szerepében.

9/10

Timothy Dalton James Bond filmjei



Habár nagy Bond fan vagyok - a gyűjtői blu-ray kiadás is megvan -, Dalton filmjeit idáig nem láttam. Lényeg, hogy Roger Moore után
megpróbáltak egy kicsit komolyabb, darkosabb Bondot bemutatni és ez is nagyon tetszett. Igazából, mindegyik színésztől, aki a brit
titkosügynököt alakította, van kedvencem filmem. Dalton, ahogy nézem, színházi színészként érkezett a sorozatba és sokkal reálisabb,
kevésbé  "képregényes" Bondot alakított. Mindkét filmjét, a Halálos rémületben - The Living Daylights (1987) és a Magányos ügynököt
(Licence to Kill) (1989) is tudom ajánlani. Tipikus 80-as évek mozik, a főcímzenék (A-ha és Gladys Knight), az igazi kaszkadőr mutatványok,
csajok stb., semmi PC = Bond egy aranyos popsi paskolást is megenged magának, ami manapság a nőjogi aktivistáknál, tuti kiverné a
biztosítékot... szóval érdemes ezeket is lecsekkolni.

8/10

Roberto Benigni klasszikus vígjátékai



Nemrég néztem meg Taika Waititi Jojo Nyuszi című remekét és rögtön az olasz színész-rendező jutott eszembe, aki munkássága sokaknál
kiverte a biztosítékot. Mindketten elég nagy ripacsok és ez sokakat valamiért elriaszt a filmjeiktől, pedíg... Szóval Benigni számomra
elkészítette minden idők legjobb holocaust moziját az 1997-es az Élet szépet. Előtte pedig két olyan vígjátékot tett le az asztalra,
mint a Johnny Stecchino (1991) és A szörnyeteg (1994). Mindkettő a klasszikus félreértésekre építő vígjáték, és nálam klasszikusok.

9/10 szorri...

Jojo nyuszi (2019)


   
A "Torhármat" egyedül az új-zélandi Taika Waititi miatt néztem meg moziban és számomra ő az a kevés alkotó manapság a hollywoodi bagázsban,
aki miatt hajlandó vagyok pénzt kiadni a mozijegyre. Eddigi rendezései a Hétköznapi vámpírok, a Vademberek hajszája NAGYON tetszettek
és ebben sem csalódtam. Ahogy nézem, nála kivirulnak a színészek - hasonlóan Taratinóhoz - (Scarlett Johansson, Sam Rockwell, Stephen Merchant)
és Roberto Benignihez hasonlóan, ő is letett egy  igazán súlyos, de egyben vicces filmet, az emberiség történetének talán legsötétebb,
legszégyelnivalóbb fejezetéből.

10/10

+egy ráadás Linnea Quigley's Horror Workout Video (1990)



A hölgyemény (gyk.:Linnea Quigley) olyan emlékezetes horror mozikban sikoltozott, mint a Silent Night, Deadly Night (1984), The Return of the
Living Dead (1985), Night of the Demons (1988) vagy a Hollywood Chainsaw Hookers (1988). Ez egy erobik video zombikkal(!!!), ami legálisan
beszerezhető az alábbi linkről:

https://archive.org/details/LinneaQuigle...orkout1990

Egy üveg sör mellett egész szórakoztató néznivajó