2022-06-17, 12:30:07
(Üzenet szerkesztésének időpontja: 2022-06-17, 19:17:57. Szerkesztette: George Bailey. Edited 2 times in total.
Szerkesztés oka: Csacsika
)
Dara of Jasenovac
Mint ahogy létezett egy franciák által végrehajtott Vel d'Hiv-i razzia néven hírhedtté vált deportálás 1942-ben, úgy létezett egy nem németek által vezetett haláltábor is a Független Horvát Államban, mely eredetétől fogva a kényszerű "horvátositás" politikáján alapult, mely alapvető célja egy etnikailag tiszta horvát állam létrehozása, amelyből ki kell küszöbölni az összes "akadályt". A jasenovaci koncentrációs tábort az Usztasa-rezsim hozta létre 1941 augusztusában, és a legnagyobb tábor volt a Balkánon, és a harmadik legnagyobb Európában.
Az itt megölt emberek többsége szerb etnikumú volt. Ennek kíván emléket állítani e film, amely középpontjában egy tizenkét éves kislány áll, akinek megölik az édesanyját, ezért rá hárul a feladat, hogy kisöccsét megmentse a haláltól.
Predrag Antonijevic filmjét azonban már a kezdetektől ellenszenvvel fogadták a horvátok, a rendező szerint nem is találtak horvát nemzetiségű színészt, aki eljátszotta volna valamelyik usztasa tiszt szerepét, ezért szerb színészek bújtak az usztasa egyenruhákba. Ám nem csak a horvát művészvilág, de a horvát kormány is rendkívül távolságtartó a filmmel. Obuljen Korzinek horvát kulturális miniszter tavaly novemberben az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: tekintettel arra, hogy a jasenovaci áldozatok számával, illetve a horvátországi háborúban elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban manipulálják a szerb közvéleményt, illetve folyamatosan próbálják összemosni a Pavelic-féle Független Horvát Államot a demokratikus Horvátországgal. Az indulatok azután szabadultak el igazán, hogy a film leírása felkerült a legnagyobb és legismertebb filmes internetes adatbázisra, az IMDb-re. Habár az alkotást még be sem mutatták, a szerb és horvát közönség óriási hevülettel kezdett a mű értékelésének, természetesen a 10-es skála legszélsőségesebb osztályzataival. Ezért az IMDb-nél úgy döntöttek, egy időre felfüggesztik a minősítési lehetőséget, hiszen mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy itt már szó sincs a film művészeti értékéről.
A film kritikai értékelése is megjelent, de ez is csak olaj volt a tűzre. Jay Weissberg amerikai filmkritikus Varietyn publikált írására a szerb kormánypárti politikusok óriási dühvel reagáltak. Weissberg szerint ugyanis a mű nem titkoltan katolikus- és horvátellenes. Félredobott minden elmélkedést a nacionalizmus, a gyilkos rasszizmus és a népírtás veszélyeiről, ehelyett inkább olcsó szenzációt és szentimentalizmust nyújt a nézőknek. A szerbiai politikusok közül először Aleksandar Vulin belügyminiszter szólalt meg, aki jelezte: nem tudja, Weissberg milyen filmkritikus, azt viszont igen, hogy egy rossz, megvetésre méltó ember. Maja Gojkovic kultúráért és tájékoztatásért felelős miniszter pedig alaptalan támadásnak és a film lejáratási kísérletének minősítette a kritikát, amellyel szerinte kétségbe vonják, hogy Jasenovacról beszélni lehessen.
De miért vált ki ekkora vihart egy 80 évvel ezelőtti témát boncolgató film?
Mint ahogy létezett egy franciák által végrehajtott Vel d'Hiv-i razzia néven hírhedtté vált deportálás 1942-ben, úgy létezett egy nem németek által vezetett haláltábor is a Független Horvát Államban, mely eredetétől fogva a kényszerű "horvátositás" politikáján alapult, mely alapvető célja egy etnikailag tiszta horvát állam létrehozása, amelyből ki kell küszöbölni az összes "akadályt". A jasenovaci koncentrációs tábort az Usztasa-rezsim hozta létre 1941 augusztusában, és a legnagyobb tábor volt a Balkánon, és a harmadik legnagyobb Európában.
Az itt megölt emberek többsége szerb etnikumú volt. Ennek kíván emléket állítani e film, amely középpontjában egy tizenkét éves kislány áll, akinek megölik az édesanyját, ezért rá hárul a feladat, hogy kisöccsét megmentse a haláltól.
Predrag Antonijevic filmjét azonban már a kezdetektől ellenszenvvel fogadták a horvátok, a rendező szerint nem is találtak horvát nemzetiségű színészt, aki eljátszotta volna valamelyik usztasa tiszt szerepét, ezért szerb színészek bújtak az usztasa egyenruhákba. Ám nem csak a horvát művészvilág, de a horvát kormány is rendkívül távolságtartó a filmmel. Obuljen Korzinek horvát kulturális miniszter tavaly novemberben az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: tekintettel arra, hogy a jasenovaci áldozatok számával, illetve a horvátországi háborúban elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban manipulálják a szerb közvéleményt, illetve folyamatosan próbálják összemosni a Pavelic-féle Független Horvát Államot a demokratikus Horvátországgal. Az indulatok azután szabadultak el igazán, hogy a film leírása felkerült a legnagyobb és legismertebb filmes internetes adatbázisra, az IMDb-re. Habár az alkotást még be sem mutatták, a szerb és horvát közönség óriási hevülettel kezdett a mű értékelésének, természetesen a 10-es skála legszélsőségesebb osztályzataival. Ezért az IMDb-nél úgy döntöttek, egy időre felfüggesztik a minősítési lehetőséget, hiszen mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy itt már szó sincs a film művészeti értékéről.
A film kritikai értékelése is megjelent, de ez is csak olaj volt a tűzre. Jay Weissberg amerikai filmkritikus Varietyn publikált írására a szerb kormánypárti politikusok óriási dühvel reagáltak. Weissberg szerint ugyanis a mű nem titkoltan katolikus- és horvátellenes. Félredobott minden elmélkedést a nacionalizmus, a gyilkos rasszizmus és a népírtás veszélyeiről, ehelyett inkább olcsó szenzációt és szentimentalizmust nyújt a nézőknek. A szerbiai politikusok közül először Aleksandar Vulin belügyminiszter szólalt meg, aki jelezte: nem tudja, Weissberg milyen filmkritikus, azt viszont igen, hogy egy rossz, megvetésre méltó ember. Maja Gojkovic kultúráért és tájékoztatásért felelős miniszter pedig alaptalan támadásnak és a film lejáratási kísérletének minősítette a kritikát, amellyel szerinte kétségbe vonják, hogy Jasenovacról beszélni lehessen.
De miért vált ki ekkora vihart egy 80 évvel ezelőtti témát boncolgató film?
Tomas Masaryk, Brezsnyev nem szarik.
Fuck you, Michael Masi!
Fuck you, Michael Masi!