Ha olyan kritikát olvasol hogy vacak meg unalmas, el ne hidd. Remek kis hentelős film, persze nem akkora durranás mint az 1 volt, ami bombasiker lett, a régi nagy arcok miatt. Sajnos ők már erősen megfogyatkoztak. Ki nem akart benne lenni, ki meg már rémesen kiöregedett lebénult stb..(Willis, Lee stb ) Maradék próbálja elvinni a hátán a történetet, de szegény Lundgren is, hát már messze van Drago formájától, igen messze. Ő aki karatemester, már egy pofont se ad  inkább a poénos vaksi lövész csávót tolja. Egyértelműen Statham-re épül a dolog, meg Sly-ra. Az ő kettejük haveri kémiájára, és szó se róla amikor vannak akkor jó, de fura húzással a filmben elég keveset vannak együtt (nem spoilerezek) Csajok is lettek benne, de hogy minek? Persze akkora mellekkel, csoda hogy kilát mögüle..

Show Contentspoiler:

Vajon indiánerek is harcoltak?

(2024-01-31, 21:15:46)George Bailey Írta: 20 Days in Mariupol



Amikor Msztyiszlav Csernov ukrán újságíró-író-rendező és két kollégája megörökítette a nemzet Oroszországgal való brutális konfliktusának első napjait, valószínűleg nem is sejtették, mire számíthatnak. A fekete-tengeri Mariupol kikötővárosból dolgoztak, és lesújtó felvételeket készítettek a könyörtelen orosz támadásokról, különösen az ellenség könyörtelen támadásairól a civil célpontok ellen, az ellenkezőjéről szóló biztosítékok ellenére. Az oroszok ugyanakkor eltökélték az ukrán kommunikációs infrastruktúra megsemmisítését, hogy megakadályozzák az atrocitások elterjesztését a nagyvilágba, ami komolyan akadályozta Csernov és társai munkáját. Mivel a várost szisztematikusan rombolták, a nemzetközi közösségnek alig volt tudomása arról, hogy mi zajlott az ország azon részén.
Amikor azonban a háborús frontról készült képek végül kijutottak Ukrajnából, a világ teljesen új perspektívát kapott az ott zajló vérengzésről. Az ilyen tudósítások felnyitották a világ szemét, először az akkori médiában, most pedig ebben a filmben, amely az Associated Press és a PBS Frontline című dokumentumfilm-sorozatának közös produkciója. Ez a lebilincselő kiadvány semmit sem tart vissza, így gyakorlatilag mindenki számára rendkívül nehéz nézni, beleértve azokat a vastagbőrűeket is, akiket egyébként nem érinthetnének meg a borzalmak látványa. Azonban őszintén feltárja, hogy mivel álltak szemben az ukránok ebben a szörnyű ostromban, és mindenki számára láthatóvá teszi az agresszorok háborús bűntetteit. Emellett ez az alkotás megerősíti a rettenthetetlen újságírók munkájának fontosságát a legnehezebb körülmények között, különösen ott, ahol a pusztítást okozók kétségbeesetten próbálják megakadályozni, hogy a tények napvilágra kerüljenek. Ezt a nagyra értékelt filmet - amely bőséges díjban és elismerőben részesült - talán nehéz végigülni, de az igazság kiderítése gyakran kihívásokkal teli folyamat, és mind Ukrajnának, mind a világnak hálásnak kell lennie, hogy vannak olyanok, akik hajlandóak kockáztatni, hogy ezt végigvigyék, függetlenül attól, hogy a körülmények mennyire rémisztőek.
A pusztítás mértéke miatt nyugati és ukrán források az összecsapást gyakran Leningrád második világháborús ostromával hasonlították össze.