2021-08-27, 21:59:45
(Üzenet szerkesztésének időpontja: 2021-08-27, 22:05:16. Szerkesztette: George Bailey. Edited 2 times in total.)
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
![[Kép: covers_8956.jpg?1547786919]](https://moly.hu/system/covers/big/covers_8956.jpg?1547786919)
Ha tudtam volna már az elején, milyen kemény (no meg vastag) fába vágom a fejszémet, talán...
A címszereplő mintája valós, létező személy volt, azonban az író nem egy egyszerű életrajzi regényt akart írni, ezért főhőse nevét megváltoztatta és kitalált, szimbolikus személlyé változtatta. Napló, levél, előadás, feljegyzés, prospektus, távirat, magnófelvétel, életrajz, önéletrajz, hirdetmény, újságcikk, cédula, ügynöki jelentés, kritika, liturgia, jegyzőkönyv, pszichiátriai szakvélemény, kihallgatás, prédikáció, képaláírás – ennyi féle műfajt, dokumentum típust használ fel az író, hogy írását hitelessé, valószerűvé tegye.
Daniel Stein (valós nevén Oswald Rufeisen), a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik velük…
Sok fejezetnél nem tudtam elképzelni, mi köze a regényhez (a végére érve se nagyon jöttem rá). Meg rengeteg vallás, rengeteg.
Ám egy fejezet nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Az emszki gettói menekülés 50. évfordulója alkalmából érdekes történetet mesélt el az egyik túlélő.
Egy kis vallás
Innen válik "érdekessé":
Történelmi tények:
"A világ teremtése utáni 2449. évben Áv kilencedikén (i. e. 1313-ban) a Mindenható ítéletet hozott, mely szerint az Egyiptomból kijött nemzedék arra kárhoztatott, hogy 40 évig a pusztában bolyongjon, és úgy pusztuljon el, hogy végül ne lássa meg Izrael országát.
A világ teremtése utáni 3338. évben Áv kilencedikén (i. e. 422-ben) Nabukodonozor, Babilónia királya lerombolta és fölégette az Első Templomot, amelyet Salamon építtetett az i. e. IX. században.
A világ teremtése utáni 3828. évben Áv kilencedikén (i. e. 68-ban) Titus Vespasianus római hadvezér (később császár) lerombolta a Második Templomot, amely az i. e. IV. században épült.
Az i. sz. 135. évben Áv kilencedik napján elesett a zsidó felkelők utolsó erőssége, és a felkelők vezérét, Simon Bar Kochbát megölték. Dion Cassius római történetíró tanúsága szerint a felkelés harcaiban ötszáznyolcvanezer zsidó halt meg, ötven megerősített várost és nyolcvanöt települést romboltak le, majdnem egész Júdea fölperzselt pusztasággá változott.
Néhány évvel Bar Kochba veresége után Turnus Rufus római helytartó Áv kilencedikén szántatta fel a Templom helyét és környékét. Valóra váltak a próféta szavai: „Siont felszántják, mint a szántóföldet; Jeruzsálem romhalmazzá válik, és a templom hegye erdős magaslattá lesz.” A bitorlók megtiltották a zsidóknak, hogy Jeruzsálemben éljenek. A tilalom megszegőire halálbüntetés várt. Jeruzsálem pogány várossá lett, Aelia Capitollna néven.
1095-ben Áv kilencedikén hirdette meg II. Urbán pápa az első keresztes hadjáratot, melynek eredményeként „Jézus katonái” több tízezer zsidót megöltek és rengeteg zsidó közösséget megsemmisítettek.
1290-ben Áv kilencedikén vette kezdetét a zsidók tömeges elűzése Angliából, 1306. Áv 9-én pedig Franciaországból.
1348-ban Áv kilencedikén vádolták meg a zsidókat, hogy ők szervezték a történelem egyik legsúlyosabb pestisjárványát, a „Fekete halált”. A vád kegyetlen pogrom – és gyilkosságsorozathoz vezetett.
1492-ben Áv kilencedikén adta ki parancsát II. Aragóniái Ferdinánd spanyol király és I. Kasztíliai Izabella a zsidók Spanyolországból való elűzésére.
1555-ben Áv kilencedikén vették körül fallal és alakították gettóvá Róma zsidók lakta negyedeit, két év múlva pedig ugyancsak Áv kilencedikén zárták gettóba a többi itáliai zsidót.
1648-ban Áv kilencedikén mészároltak le több tíz –, néhol több százezer zsidót Lengyelországban, Ukrajnában és Besszarábiában, amit Hmelnyickij és harcostársai szerveztek.
1882-ben Áv kilencedikén kezdődtek Oroszországban a zsidó közösségek elleni pogromok a zsidók megtelepülési körzeteiben.
1942-ben Áv kilencedikén kezdődött a zsidók deportálása a varsói gettóból, ugyanezen a napon kezdte meg működését a treblinkai haláltábor.
![[Kép: covers_8956.jpg?1547786919]](https://moly.hu/system/covers/big/covers_8956.jpg?1547786919)
Ha tudtam volna már az elején, milyen kemény (no meg vastag) fába vágom a fejszémet, talán...

A címszereplő mintája valós, létező személy volt, azonban az író nem egy egyszerű életrajzi regényt akart írni, ezért főhőse nevét megváltoztatta és kitalált, szimbolikus személlyé változtatta. Napló, levél, előadás, feljegyzés, prospektus, távirat, magnófelvétel, életrajz, önéletrajz, hirdetmény, újságcikk, cédula, ügynöki jelentés, kritika, liturgia, jegyzőkönyv, pszichiátriai szakvélemény, kihallgatás, prédikáció, képaláírás – ennyi féle műfajt, dokumentum típust használ fel az író, hogy írását hitelessé, valószerűvé tegye.
Daniel Stein (valós nevén Oswald Rufeisen), a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik velük…
Sok fejezetnél nem tudtam elképzelni, mi köze a regényhez (a végére érve se nagyon jöttem rá). Meg rengeteg vallás, rengeteg.

Ám egy fejezet nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Az emszki gettói menekülés 50. évfordulója alkalmából érdekes történetet mesélt el az egyik túlélő.
Egy kis vallás
spoiler:
Innen válik "érdekessé":

Történelmi tények:
"A világ teremtése utáni 2449. évben Áv kilencedikén (i. e. 1313-ban) a Mindenható ítéletet hozott, mely szerint az Egyiptomból kijött nemzedék arra kárhoztatott, hogy 40 évig a pusztában bolyongjon, és úgy pusztuljon el, hogy végül ne lássa meg Izrael országát.
A világ teremtése utáni 3338. évben Áv kilencedikén (i. e. 422-ben) Nabukodonozor, Babilónia királya lerombolta és fölégette az Első Templomot, amelyet Salamon építtetett az i. e. IX. században.
A világ teremtése utáni 3828. évben Áv kilencedikén (i. e. 68-ban) Titus Vespasianus római hadvezér (később császár) lerombolta a Második Templomot, amely az i. e. IV. században épült.
Az i. sz. 135. évben Áv kilencedik napján elesett a zsidó felkelők utolsó erőssége, és a felkelők vezérét, Simon Bar Kochbát megölték. Dion Cassius római történetíró tanúsága szerint a felkelés harcaiban ötszáznyolcvanezer zsidó halt meg, ötven megerősített várost és nyolcvanöt települést romboltak le, majdnem egész Júdea fölperzselt pusztasággá változott.
Néhány évvel Bar Kochba veresége után Turnus Rufus római helytartó Áv kilencedikén szántatta fel a Templom helyét és környékét. Valóra váltak a próféta szavai: „Siont felszántják, mint a szántóföldet; Jeruzsálem romhalmazzá válik, és a templom hegye erdős magaslattá lesz.” A bitorlók megtiltották a zsidóknak, hogy Jeruzsálemben éljenek. A tilalom megszegőire halálbüntetés várt. Jeruzsálem pogány várossá lett, Aelia Capitollna néven.
1095-ben Áv kilencedikén hirdette meg II. Urbán pápa az első keresztes hadjáratot, melynek eredményeként „Jézus katonái” több tízezer zsidót megöltek és rengeteg zsidó közösséget megsemmisítettek.
1290-ben Áv kilencedikén vette kezdetét a zsidók tömeges elűzése Angliából, 1306. Áv 9-én pedig Franciaországból.
1348-ban Áv kilencedikén vádolták meg a zsidókat, hogy ők szervezték a történelem egyik legsúlyosabb pestisjárványát, a „Fekete halált”. A vád kegyetlen pogrom – és gyilkosságsorozathoz vezetett.
1492-ben Áv kilencedikén adta ki parancsát II. Aragóniái Ferdinánd spanyol király és I. Kasztíliai Izabella a zsidók Spanyolországból való elűzésére.
1555-ben Áv kilencedikén vették körül fallal és alakították gettóvá Róma zsidók lakta negyedeit, két év múlva pedig ugyancsak Áv kilencedikén zárták gettóba a többi itáliai zsidót.
1648-ban Áv kilencedikén mészároltak le több tíz –, néhol több százezer zsidót Lengyelországban, Ukrajnában és Besszarábiában, amit Hmelnyickij és harcostársai szerveztek.
1882-ben Áv kilencedikén kezdődtek Oroszországban a zsidó közösségek elleni pogromok a zsidók megtelepülési körzeteiben.
1942-ben Áv kilencedikén kezdődött a zsidók deportálása a varsói gettóból, ugyanezen a napon kezdte meg működését a treblinkai haláltábor.
O fată ca ea...
Eudoxiu de Hurmuzachi
Eudoxiu de Hurmuzachi