2022-06-17, 12:30:07
(Üzenet szerkesztésének időpontja: 2022-06-17, 19:17:57. Szerkesztette: George Bailey. Edited 2 times in total.
Szerkesztés oka: Csacsika
)
Dara of Jasenovac
Mint ahogy létezett egy franciák által végrehajtott Vel d'Hiv-i razzia néven hírhedtté vált deportálás 1942-ben, úgy létezett egy nem németek által vezetett haláltábor is a Független Horvát Államban, mely eredetétől fogva a kényszerű "horvátositás" politikáján alapult, mely alapvető célja egy etnikailag tiszta horvát állam létrehozása, amelyből ki kell küszöbölni az összes "akadályt". A jasenovaci koncentrációs tábort az Usztasa-rezsim hozta létre 1941 augusztusában, és a legnagyobb tábor volt a Balkánon, és a harmadik legnagyobb Európában.
Az itt megölt emberek többsége szerb etnikumú volt. Ennek kíván emléket állítani e film, amely középpontjában egy tizenkét éves kislány áll, akinek megölik az édesanyját, ezért rá hárul a feladat, hogy kisöccsét megmentse a haláltól.
Predrag Antonijevic filmjét azonban már a kezdetektől ellenszenvvel fogadták a horvátok, a rendező szerint nem is találtak horvát nemzetiségű színészt, aki eljátszotta volna valamelyik usztasa tiszt szerepét, ezért szerb színészek bújtak az usztasa egyenruhákba. Ám nem csak a horvát művészvilág, de a horvát kormány is rendkívül távolságtartó a filmmel. Obuljen Korzinek horvát kulturális miniszter tavaly novemberben az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: tekintettel arra, hogy a jasenovaci áldozatok számával, illetve a horvátországi háborúban elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban manipulálják a szerb közvéleményt, illetve folyamatosan próbálják összemosni a Pavelic-féle Független Horvát Államot a demokratikus Horvátországgal. Az indulatok azután szabadultak el igazán, hogy a film leírása felkerült a legnagyobb és legismertebb filmes internetes adatbázisra, az IMDb-re. Habár az alkotást még be sem mutatták, a szerb és horvát közönség óriási hevülettel kezdett a mű értékelésének, természetesen a 10-es skála legszélsőségesebb osztályzataival. Ezért az IMDb-nél úgy döntöttek, egy időre felfüggesztik a minősítési lehetőséget, hiszen mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy itt már szó sincs a film művészeti értékéről.
A film kritikai értékelése is megjelent, de ez is csak olaj volt a tűzre. Jay Weissberg amerikai filmkritikus Varietyn publikált írására a szerb kormánypárti politikusok óriási dühvel reagáltak. Weissberg szerint ugyanis a mű nem titkoltan katolikus- és horvátellenes. Félredobott minden elmélkedést a nacionalizmus, a gyilkos rasszizmus és a népírtás veszélyeiről, ehelyett inkább olcsó szenzációt és szentimentalizmust nyújt a nézőknek. A szerbiai politikusok közül először Aleksandar Vulin belügyminiszter szólalt meg, aki jelezte: nem tudja, Weissberg milyen filmkritikus, azt viszont igen, hogy egy rossz, megvetésre méltó ember. Maja Gojkovic kultúráért és tájékoztatásért felelős miniszter pedig alaptalan támadásnak és a film lejáratási kísérletének minősítette a kritikát, amellyel szerinte kétségbe vonják, hogy Jasenovacról beszélni lehessen.
De miért vált ki ekkora vihart egy 80 évvel ezelőtti témát boncolgató film?
Mint ahogy létezett egy franciák által végrehajtott Vel d'Hiv-i razzia néven hírhedtté vált deportálás 1942-ben, úgy létezett egy nem németek által vezetett haláltábor is a Független Horvát Államban, mely eredetétől fogva a kényszerű "horvátositás" politikáján alapult, mely alapvető célja egy etnikailag tiszta horvát állam létrehozása, amelyből ki kell küszöbölni az összes "akadályt". A jasenovaci koncentrációs tábort az Usztasa-rezsim hozta létre 1941 augusztusában, és a legnagyobb tábor volt a Balkánon, és a harmadik legnagyobb Európában.
Az itt megölt emberek többsége szerb etnikumú volt. Ennek kíván emléket állítani e film, amely középpontjában egy tizenkét éves kislány áll, akinek megölik az édesanyját, ezért rá hárul a feladat, hogy kisöccsét megmentse a haláltól.
Predrag Antonijevic filmjét azonban már a kezdetektől ellenszenvvel fogadták a horvátok, a rendező szerint nem is találtak horvát nemzetiségű színészt, aki eljátszotta volna valamelyik usztasa tiszt szerepét, ezért szerb színészek bújtak az usztasa egyenruhákba. Ám nem csak a horvát művészvilág, de a horvát kormány is rendkívül távolságtartó a filmmel. Obuljen Korzinek horvát kulturális miniszter tavaly novemberben az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: tekintettel arra, hogy a jasenovaci áldozatok számával, illetve a horvátországi háborúban elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban manipulálják a szerb közvéleményt, illetve folyamatosan próbálják összemosni a Pavelic-féle Független Horvát Államot a demokratikus Horvátországgal. Az indulatok azután szabadultak el igazán, hogy a film leírása felkerült a legnagyobb és legismertebb filmes internetes adatbázisra, az IMDb-re. Habár az alkotást még be sem mutatták, a szerb és horvát közönség óriási hevülettel kezdett a mű értékelésének, természetesen a 10-es skála legszélsőségesebb osztályzataival. Ezért az IMDb-nél úgy döntöttek, egy időre felfüggesztik a minősítési lehetőséget, hiszen mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy itt már szó sincs a film művészeti értékéről.
A film kritikai értékelése is megjelent, de ez is csak olaj volt a tűzre. Jay Weissberg amerikai filmkritikus Varietyn publikált írására a szerb kormánypárti politikusok óriási dühvel reagáltak. Weissberg szerint ugyanis a mű nem titkoltan katolikus- és horvátellenes. Félredobott minden elmélkedést a nacionalizmus, a gyilkos rasszizmus és a népírtás veszélyeiről, ehelyett inkább olcsó szenzációt és szentimentalizmust nyújt a nézőknek. A szerbiai politikusok közül először Aleksandar Vulin belügyminiszter szólalt meg, aki jelezte: nem tudja, Weissberg milyen filmkritikus, azt viszont igen, hogy egy rossz, megvetésre méltó ember. Maja Gojkovic kultúráért és tájékoztatásért felelős miniszter pedig alaptalan támadásnak és a film lejáratási kísérletének minősítette a kritikát, amellyel szerinte kétségbe vonják, hogy Jasenovacról beszélni lehessen.
De miért vált ki ekkora vihart egy 80 évvel ezelőtti témát boncolgató film?
Eudoxiu de Hurmuzachi