2024-03-14, 20:51:13
One Life
Mivel volt rosszabb a Molotov-Ribentrop-paktum, mint a Müncheni Egyezmény? Nem sokkal, ha engem kérdeztek (és most egyre több ember, aki hosszú éveken át az akkori angol minisztert, Neville Chamberlaint szidta, azzal jön, hogy inkább adják oda Ukrajnát Oroszországnak, minthogy egy újabb világháborút megkockáztassunk).
Nicholas "Nicky" Winton, az ifjú londoni bróker a csehszlovákiai menekültek ügyével foglalkozó brit bizottság munkatársaival, Trevor Chadwickkel és Doreen Warrinerrel 669 gyereket mentett meg a nácik elől a második világháborút megelőző hónapok folyamán.
Sokáig nem ismerték történetét, de a BBC készített egy műsort vele. Beültették egy színházterembe, ahol - tudta nélkül - rajta kívül az összes jelenlévő neki köszönhette életét. Ők "Nicky gyerekei”.
1939-ben Sir Winton szervezte meg a zsidó gyerekek kimenekítését Csehszlovákiából Angliába. 29 éves volt akkor, és tőzsdei brókerként dolgozott. Pont síelni készület, amikor egy barátja kérésére inkább Prágába ment, ahol már kezdett egyre feszültebbé válni a helyzet.
Több szervezet már tömegével menekítette ki a zsidó gyerekeket Ausztriából és Németországból, de Csehszlovákiából senki. Itt lépett közre Sir Winton. Eredetileg nem azért ment Prágába, hogy ilyen nagyszabású dolgokban vegyen részt, viszont látván a menekültek tömegeit a városban, cselekednie kellett. Elkezdett Prágában zsidó szülőkkel találkozni, akik mindenáron még időben ki akarták menekíteni gyerekeiket. Az első gyerekekkel teli vonat Március 14-én hagyta el Prágát, egy nappal mielőtt a Németek megszállták Csehszlovákiát.
Sir Winton maga is zsidó szülők gyermeke, bár a vallást soha sem gyakorolta. Visszatért Angliába, onnan szervezte a kimenekítést, és a gyermekek Angliai letelepedését. A nehézkes bürokrácia miatt többször okiratokat is kellett hamisítania, máskülönben a gyerekek nem hagyhatták volna el Prágát.
A rémült gyerekek szám- és névtáblákkal a nyakuk körül érkeztek meg a Liverpool utcai vonatállomásra.
Nyolc gyerekekkel teli vonat jutott el Angliába. A kilencedik pedig sosem érkezett meg, mert az indulási időpont 1939. szeptember 1-e lett volna. Pont aznap szállta meg Németország Lengyelországot, és lezárták Csehszlovákia határait. Valószínűleg azok a gyerekek koncentrációs táborba kerültek.
Sir Winton soha nem kérkedett tetteivel. Mindig azt mondta, hogy bármilyen jó érzésű ember ezt tette volna. Nem akarja, hogy hősként állítsák be. A Cseh elnök, Milos Zeman is így illette: "Az Ön élete az emberség, önfeláldozás, bátorság, és szerénység legjobb példája."
Legfőbb vágya, hogy tettei arra buzdítsák az embereket, hogy ismerjék fel a rosszat a világban, és mindenki tegye meg a tőle telhetőt a dolgok megváltoztatása érdekében.
Angliában és a Cseh Köztársaságban is több helyen állítottak neki szobrot.
2003-ban Erzsébet Királynő lovaggá ütötte.
Pár évre rá megkapta a Cseh Köztársaság legmagasabb érdemrendjét.
Utólag pedig Nobel békedíjra jelölték.
Mivel volt rosszabb a Molotov-Ribentrop-paktum, mint a Müncheni Egyezmény? Nem sokkal, ha engem kérdeztek (és most egyre több ember, aki hosszú éveken át az akkori angol minisztert, Neville Chamberlaint szidta, azzal jön, hogy inkább adják oda Ukrajnát Oroszországnak, minthogy egy újabb világháborút megkockáztassunk).
Nicholas "Nicky" Winton, az ifjú londoni bróker a csehszlovákiai menekültek ügyével foglalkozó brit bizottság munkatársaival, Trevor Chadwickkel és Doreen Warrinerrel 669 gyereket mentett meg a nácik elől a második világháborút megelőző hónapok folyamán.
Sokáig nem ismerték történetét, de a BBC készített egy műsort vele. Beültették egy színházterembe, ahol - tudta nélkül - rajta kívül az összes jelenlévő neki köszönhette életét. Ők "Nicky gyerekei”.
1939-ben Sir Winton szervezte meg a zsidó gyerekek kimenekítését Csehszlovákiából Angliába. 29 éves volt akkor, és tőzsdei brókerként dolgozott. Pont síelni készület, amikor egy barátja kérésére inkább Prágába ment, ahol már kezdett egyre feszültebbé válni a helyzet.
Több szervezet már tömegével menekítette ki a zsidó gyerekeket Ausztriából és Németországból, de Csehszlovákiából senki. Itt lépett közre Sir Winton. Eredetileg nem azért ment Prágába, hogy ilyen nagyszabású dolgokban vegyen részt, viszont látván a menekültek tömegeit a városban, cselekednie kellett. Elkezdett Prágában zsidó szülőkkel találkozni, akik mindenáron még időben ki akarták menekíteni gyerekeiket. Az első gyerekekkel teli vonat Március 14-én hagyta el Prágát, egy nappal mielőtt a Németek megszállták Csehszlovákiát.
Sir Winton maga is zsidó szülők gyermeke, bár a vallást soha sem gyakorolta. Visszatért Angliába, onnan szervezte a kimenekítést, és a gyermekek Angliai letelepedését. A nehézkes bürokrácia miatt többször okiratokat is kellett hamisítania, máskülönben a gyerekek nem hagyhatták volna el Prágát.
A rémült gyerekek szám- és névtáblákkal a nyakuk körül érkeztek meg a Liverpool utcai vonatállomásra.
Nyolc gyerekekkel teli vonat jutott el Angliába. A kilencedik pedig sosem érkezett meg, mert az indulási időpont 1939. szeptember 1-e lett volna. Pont aznap szállta meg Németország Lengyelországot, és lezárták Csehszlovákia határait. Valószínűleg azok a gyerekek koncentrációs táborba kerültek.
Sir Winton soha nem kérkedett tetteivel. Mindig azt mondta, hogy bármilyen jó érzésű ember ezt tette volna. Nem akarja, hogy hősként állítsák be. A Cseh elnök, Milos Zeman is így illette: "Az Ön élete az emberség, önfeláldozás, bátorság, és szerénység legjobb példája."
Legfőbb vágya, hogy tettei arra buzdítsák az embereket, hogy ismerjék fel a rosszat a világban, és mindenki tegye meg a tőle telhetőt a dolgok megváltoztatása érdekében.
Angliában és a Cseh Köztársaságban is több helyen állítottak neki szobrot.
2003-ban Erzsébet Királynő lovaggá ütötte.
Pár évre rá megkapta a Cseh Köztársaság legmagasabb érdemrendjét.
Utólag pedig Nobel békedíjra jelölték.
Eudoxiu de Hurmuzachi