Könyvmoly

[George Bailey]

Alekszej Navalnij - Hazafi



"Ha végül tényleg kinyírnak, akkor ez a könyv legyen az emlékművem."

"Ez a könyv Alekszej életének s egyben a diktatúra elleni elhivatott küzdelmének testamentuma – a meggyőződésének, amiért feláldozott mindent, végül az életét is. A könyv oldalain keresztül az olvasó megismerheti az embert, akit annyira szerettem: a makulátlanul tisztességes és rendületlenül bátor férfit. Történetének közreadása nem csak tisztelgés az emléke előtt; inspirációval szolgálhat másoknak is, hogy álljanak ki az igazukért, és soha ne veszítsék szem elől azokat az értékeket, amelyek igazán számítanak." - Julija Navalnaja

Jó egy éve halt meg szibériai börtönében Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin legerősebb politikai ellenfele. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, és nem valószínű, hogy valaha is megtudjuk a részleteket. Halála után megjelent memoárja, a Hazafi előszavában munkatársai úgy fogalmaznak: meggyilkolták. Miért vállalta a rabságot? Hogyan vetett számot az életével a börtönben?
A Putyin hatalmi gépezetével bátran szembeszálló ellenzéki vezető megrendítő önéletrajza
Alekszej Navalnij 2020-ban kezdte írni a memoárját, nem sokkal azután, hogy kis híján végzetes merényletet kíséreltek meg ellene. Elmeséli a teljes élettörténetét: ifjúkorát, politikai tevékenységének kezdeteit, mesél a házasságáról és családjáról, arról, ahogy mind keményebben és hatékonyabban szállt szembe a világ egyik szuperhatalmával, amely el akarta hallgattatni, és a meggyőződéséről, hogy Oroszországban a változás elkerülhetetlen – s neki, a munkatársaival együtt, mindent meg kell tennie érte.
Memoárja második felében a börtönbeli élményeiről mesél - gyakran derűsen, sőt, humorral, máskor tökéletesen érthető ingerültséggel. Olvashatjuk a börtönnaplóját, leveleit, Instagram-posztjait -, ám írni egyre ritkábban tudott, és egyre kevesebb írását tudta kijuttatni a börtönből. Közben újabb és újabb nevetséges vádakat emeltek ellene, egyre hosszabbodott büntetése, és Navalnij számára már világos volt, hogy élete – vagy a rezsim fennállása – végéig börtönben fog maradni. Kegyetlen és cinikus eszközökkel próbálták megtörni az akaratát és a méltóságát – de ez sohasem sikerült…
A könyv nem csupán egy politikus memoárja, hanem emlékmű a bátorságnak, a hazaszeretetnek és a feltétlen hitnek.

Memoárja legvégén felsorolja egy orosz állampolgár 15 tézisét, aki a legjobbat kívánja a hazájának...
 

Show ContentSpoiler:

1. Putyin elnök nevetséges ürügyeket felhozva igazságtalan háborús agressziót indított Ukrajna ellen. Kétségbeesetten igyekszik ezt „népi háborúvá” változtatni, a bűnrészesévé téve minden orosz állampolgárt, de a próbálkozásai sikertelenek. Szinte egyáltalán nincsenek önkéntesek erre a háborúra, így Putyin hadserege kénytelen elítéltekre és kényszerrel besorozott személyekre támaszkodni.
2. Ennek a háborúnak az igazi okai az Oroszországon belüli politikai és gazdasági problémák, Putyinnak az a vágya, hogy mindenáron megőrizze a hatalmát, és a történelmi küldetésével kapcsolatos rögeszméje. Úgy akar bekerülni a történelembe, mint „a hódító cár” és „az orosz földek begyűjtője”.
3. Ártatlan ukránok tízezreit ölték meg, és további milliók osztályrésze lett fájdalom és szenvedés. Háborús bűnöket követtek el. Pusztító csapásokat mértek Ukrajna városaira és infrastruktúrájára.
4. Oroszország katonai vereséget szenved. Ennek a ténynek a felismerése folytán változott meg a rezsim retorikája: annak ismételgetését, hogy „Kijev három nap alatt elesik”, felváltotta a hisztérikus fenyegetőzés, hogy nukleáris fegyvereket fognak bevetni, ha Oroszország veszít. Sok tízezer orosz katonát áldoztak fel szükségtelenül. A végső katonai vereséget el lehet odázni több százezer újabb besorozott katona életének árán, de az akkor is elkerülhetetlen. Az agresszív hadviselés, a korrupció, az ostoba tábornokok, a gyenge gazdaságunk, illetve a védekező ukrán erők hősiessége és nagyfokú motiváltsága együttesen csak azt eredményezheti, hogy Oroszország vereséget szenved.
A Kreml hamis és álszent felhívásai a tárgyalásokra és tűzszünetre egyszerűen csak a további katonai műveletek kilátásainak reális értékeléséből fakadnak.
Mi a teendő?
5. Mik Ukrajna határai Oroszországgal? Ugyanazok, mint Oroszország határai Ukrajnával; ezeket nemzetközileg elismerték és lefektették 1991-ben. Ezen nincs mit megvitatni. A világon majdnem minden határ többé-kevésbé véletlenszerű, és nem mindenki elégedett velük. De a huszonegyedik században nem kezdhetünk háborúkat csak azért, hogy átrajzoljuk őket. Különben a világ káoszba süllyed.
6. Oroszországnak békén kell hagynia Ukrajnát, hadd fejlődjön úgy, ahogy a népe akarja. Be kell fejeznie az agressziót, véget kell vetnie a háborúnak és ki kell vonnia minden csapatát Ukrajnából. A háború folytatása csak a tehetetlenségből fakadó hisztéria, és a befejezése erős lépés lenne.
7. Ukrajnával, az Egyesült Államokkal, az EU-val és az Egyesült Királysággal együtt meg kell találnunk annak elfogadható módját, hogy kompenzáljuk az Ukrajnának okozott károkat. Az egyik eszköz ennek eléréséhez az lehetne, hogy feloldják a kőolajunkra és földgázunkra kivetett korlátozásokat, de annak a bevételnek egy részét, amelyet Oroszország a szénhidrogénexportból kap, a helyreállításra kellene fordítani. Ezt csak az oroszországi hatalomváltás és a háború befejezése után lehet megtenni.
8. A harci cselekmények során elkövetett háborús bűnöket nemzetközi intézményekkel együttműködve ki kell vizsgálni.
Putyin agressziójának leállítása miért lenne Oroszország hasznára?
9. Minden orosz eredendően imperialista? Ez ostobaság. Belarusz például szintén részt vesz az Ukrajna elleni háborúban. Azt jelenti ez, hogy a belaruszok is imperialista módon gondolkodnak? Nem, egyszerűen csak náluk is egy diktátor van hatalmon. Mindig lesznek imperialista mentalitású emberek Oroszországban, mint ahogy bármely más országban is, ahol megvannak ehhez a történelmi előfeltételek, de messze nem alkotnak többséget. Nincs ok sírni és keseregni ezen. Az ilyen embereket le kell győzni a választásokon, mint ahogy mind a jobb-, mind a baloldali radikálisokat legyőzik a fejlett országokban.
10. Szüksége van Oroszországnak újabb területekre? Oroszország hatalmas ország zsugorodó lakossággal és kihalóban lévő vidéki területekkel. Az imperializmus és a területszerzés vágya a lehető legkárosabb és legpusztítóbb út. Az orosz kormány megint csak saját kezűleg pusztítja el a jövőnket egyszerűen azért, hogy az országunk nagyobbnak tűnjön a térképen. Azt kell célul kitűznünk, hogy megőrizzük a népünket, és fejlesszük mindazt, aminek bővében vagyunk.
11. Oroszország számára ennek a háborúnak az öröksége komplex és első látásra szinte megoldhatatlannak tetsző problémák kuszasága lesz. Fontos magunkban tisztázni, hogy meg akarjuk oldani őket, és aztán őszintén és nyíltan neki is kezdeni ennek. A siker kulcsa annak megértése, hogy a háború mielőbbi befejezése nemcsak jó lesz Oroszország és a népe számára, hanem nagyon jövedelmező is: ez az egyetlen módja annak, hogy elkezdjünk haladni a szankciók feloldása, a távozottak hazatérése, az üzleti bizalom helyreállítása és a gazdasági növekedés felé.
12. A háború után kártalanítanunk kell Ukrajnát mindazért a pusztításért, amelyet Putyin agressziója okozott. Ám a civilizált világgal való normális gazdasági kapcsolatok helyreállítása és az újból meginduló gazdasági növekedés lehetővé teszi számunkra, hogy ezt megtegyük anélkül, hogy akadályozná az ország fejlődését.
A szakadék aljára értünk, és ahhoz, hogy újból felemelkedjünk, el kell onnan rugaszkodnunk. Ez erkölcsileg helyes, észszerű és jövedelmező lesz.
13. Le kell bontanunk a Putyin-rezsimet és a diktatúráját, ideális esetben általános szabad választások és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása útján.
14. Parlamentáris köztársaságot kell létrehoznunk, amelynek alapjai az igazságos választásokon keresztül történő hatalomváltás, a független bíróságok, a föderalizmus, a helyi önkormányzás, a teljes gazdasági szabadság és a társadalmi igazságosság.
15. Elismerve történelmünket és hagyományainkat, Európa része kell hogy legyünk, és a fejlődés európai útját kell követnünk. Nincs más választásunk, és nincs is szükségünk másra.